~Leszek a tűz, mi megperzseli szíved,
Leszek az eredben a dobbanás,
Leszek a fény, a mindent elnyelő,
Leszek a bűn s a feloldozás. ~Meseszerű kép,
csak egy kicsit túl szép…
Hogy percekre láttál,
s már karodba zárnál.
Meseszerű kép,
amit sose hinnék.
Ha igazi lennél,
a szemembe néznél..
mi sose volt kék ~Forgószél támadj fel, olyan tánc kell, mi szikrákat szór.
Forgószél vigyél el, bennem új viharok dallama szól.
Pörgess fel, forgószél! ~Jó volt veled de ennyi elég,
Nélküled szabadon élnék.
Egyszer még jó lesz neked,
Ha utolér a szerelem,
Most ég veled, és ne fordulj vissza sosem.
Könnyebb már szívem.
Egyszer majd lobban a láng,
Egy könnycsepp eloltotta már,
Ha átnézel rajta, gömbölyű lesz a világ.
Ne bánd, csak várj...
Ne bánd!